A SEAS konferencia apropója a tanszék 125 éves fennállása, s annak megünneplése. Véleménye szerint miben rejlik a konferencia jelentősége?
A konferencia jelentőségét abban látom, hogy lehetőséget ad annak bemutatására, hogy az évek során miként alakult az angol-amerikai kutatási terület, mi a mai helyzete, feladata és lehetősége Egyetemünkön és a világban. Szeretnénk a konferencia keretében az érdeklődök számára bepillantást engedni az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művelt anglisztika és amerikanisztika részterületeinek új és fontos tudományos elméleteibe, kutatási témáiba, gyakorlati eredményeibe.
Hogyan látja az angol szak múltját, jelenét, és jövőjét?
Megtisztelő érzés egy 125 éves múlttal rendelkező intézethez tartozni, amely mindig is a hazai anglisztika-amerikanisztika élvonalába tartozott. Úgy vélem, a hagyományok megőrzése és tiszteletben tartása és a folytonos megújulás egyaránt fontos; ezt a tanításban is igyekszem megvalósítani. Bízom benne, hogy az intézet továbbviszi a hagyományokat, az eddig felhalmozott oktatási és kutatási tapasztalatokat és ehhez a szükséges szellemi és anyagi erőforrásokkal a jövőben is rendelkezni fog.
Amennyiben egy rövid ismertetőt kéne adnia a konferencián tartandó előadásáról, mit mondana?
A konferencián keresztmetszetet szeretnék nyújtani az általam eddig feldolgozott területekről és a folyamatban lévő kutatásaimról. Fő kutatási területem a természet ábrázolása Shakespeare műveiben, egyszersmind a természet fogalma Shakespeare-nél és a reneszánsz világképben. A téma rendkívül szerteágazó, ez adja szépségét és bonyolultságát is. Sok minden beletartozik, kezdve magával az emberrel. Az emberi természet központi jelentőségű Shakespeare-nél, akárcsak a természetfeletti „mibenvalósága” és a vele való kapcsolat, ami gyakran vezet a mágia és a boszorkányság bizonytalan mezsgyéjére.
Vagy akár a tragédiák alap-paradoxonának tárgyalása is idetartozhat: a determináció és szabad akarat kettőssége. A megválaszolhatatlannak tűnő kérdés, hogy a tragikus hős bűnös-e vagy ártatlan, felelős-e döntéseiért vagy felsőbb erők befolyásolták azokat? Ez a folytonos vívódás szintén a „természetfeletti” és az ember kapcsolatáról szól, az ember helyéről a világban, lehetőségeiről, választásairól, az emberi tudás határait feszegetve.
A „természetfeletti” jelenléte ugyanakkor nem korlátozódik a tragédiák világára, hanem más műfajokban is meghatározó szerepet kap, amelyek közül az előadásomban egy komédiát (Szentivánéji álom) és egy regényes színművet (A vihar) fogok vizsgálni a Macbeth mellett.
A metamorfózis mint metafora vizsgálata is e körben említhető, hiszen gyakran az a benyomásom Shakespeare-t olvasva, hogy szinte minden folyamatosan változik, (át)alakul, semmi sem állandó, még a szereplők identitása vagy tulajdonneveik sem, és ebben az örökös változásban legfeljebb csak a színház adja a pillanat állandóságának illúzióját.
Mennyiben más Ön számára egy szokványos egyetemi órát megtartani, mint egy ELTE angol szakos konferencián előadást tartani?
A fenti megközelítési aspektusok nagyjából tükrözik, milyen témájú és hangulatú kurzusokat tartok a mostani szemeszterben. Ezek megtervezésekor próbálok egyre újabb és érdekesebb részterületeket „célba venni” a természet határtalan birodalmában, és igyekszem mindezeket a hallgatók számára is vonzóvá tenni.
Mivel a vizualitás egyre fontosabb szerepet játszik napjaink kultúrájában, tanári MA-s kurzusomat a Shakespeare-illusztrációkra koncentrálva szerkesztettem egybe, azzal a céllal, hogy a leendő, illetve a már most is oktató kollégákkal együtt közösen gondolkodjunk azon, hogyan lehetne a mai felnövekvő generáció számára jobban testközelbe hozni, még inkább vonzóvá tenni a Shakespeare-műveket.
Az angolszak 125 éves évfordulójára rendezett konferencián az általam eddig vizsgált tudományterületek eredményeit röviden összefoglalva, Fuseli képei segítségével igyekszem bemutatni a természetfeletti szerepét a már fent említett három drámában.
Sok laikus talán úgy gondolhatja, Shakespeare életművét már minden aspektusból alaposan kivesézték. Lehet még új kritikai megközelítést, más szempontot számításba venni?
Kétségtelen, Shakespeare életművét már sokan, sokféleképpen elemezték, számtalan könyv, előadás vagy tudományos dolgozat szól erről. Ugyanakkor az, hogy többen beszélnek ugyanarról, nem jelenti azt, hogy ugyanazt is mondják. A valóban fajsúlyos témákban – márpedig Shakespeare munkássága ilyen – mindig találhatók új aspektusok, a korábbiaktól eltérő hangsúlyok, vagy kevéssé feltárt, nem kellően kitárgyalt összefüggések. Ezek kutatása és tanítása továbbra is szakmai kihívást jelentő feladat.
Köszönöm a beszélgetést.
