ELTE Angol-Amerikai Intézet 125. évi konferencia

 A műfaji meghatározás ördögei – gondolatok Aldous Huxley The Devils of Loudun című könyvének fordítása kapcsán

A fordítás művészete, a műfaji meghatározás nehézségei, avagy rövid betekintést kapunk Czigányik Zsolt előadásába.

Huxley Magyarországon egy kevésbé ismert könyvéről van szó, azért is mert még nem jelent meg magyarul. Az lesz a magyar címe hogy Loudun ördögei. Én lefordítottam ezt a könyvet, és meg fog jelenni ideális esetben a konferenciára, ha nem akkor pár héttel később egy kiadónál. Erre utal a címben ez ilyen kis szellemesség akart lenni.

 Amikor először találkoztam vele, azt hittem, hogy elírták a Londont. De ez a Loudun egy francia kisváros ahol ez a történet játszódik. Ez egy történelmi regény, de mégsem az. Ez magyarázza meg valamennyire a cím második felét hogy a kérdés az, hogy mi is a műfaja ennek a könyvnek.

-Mit tudna röviden elmondani a regényről?

Én ezzel kapcsolatban akarok elmondani egy pár dolgot az előadásban. Nyilván azért beszélek erről a könyvről mert most fordítottam le és egy fordító elég közeli kapcsolatba kerül a szöveggel. Úgy gondolom hogy nagyon hasznos következményei lehetnek kritikusként is. Bárki bármilyen mélységű kapcsolatba kerül ezzel a könyvvel, az egyik első kérdése az lesz hogy mi is ez tulajdonképpen. Egy megtörtént történelmi esetet ír le egy 17. században egy plébánost ebben a francia kisvárosban megégettek, boszorkányság vádjával. És ezt a történetet mutatja be minden irányból Huxley. Az összes lényeges szereplőjét részletesen. És emellett szépen csendesen elmond nagyon sok mindent arról amit ő maga gondol a világról. Tulajdonképpen egy történelmi regényről beszélnénk ha regény lenne. A regény persze egy nagyon tág kategória ha akarjuk belepréselhetjük ezt is ebbe, de magában ez tulajdonképpen egy esetnek a leírása, azt persze dramatizálva, és abból egy narratívát teremtve. De az egész könyvben nagyon jelentős az, hogy milyen hátteret vázol fel Huxley. Tulajdonképpen a felvilágosodást megelőző korszakból kiemel egy majdhogynem érdektelen esetet. Ha Huxley ezt nem bányássza elő valahonnan akkor senki sem emlékezne erre a esetre. De előbányássza és valamiért fontosnak tartja és nagyon fontos amit ennek kapcsán a világról mond. Nagyon érdekes vallástörténeti, valláselméleti fejtegetései vannak. És az ember és a világ viszonyáról.

-Pontosan miről is fog szólni az előadás?

Eléggé be kellett szűkítenem hogy miről is fogok beszélni. A fordítás kapcsán néhány reflexió lesz de itt először is arra kell válaszolni hogy mi is ez. Ezt a műfaji meghatározáson keresztül válaszolhatjuk meg. Itt ezzel a műfajjal fogok foglalkozni. Az angolok úgy hívják ezt, hogy non-fiction. Ezt nem is nagyon lehet lefordítani magyarra. Nincs is ilyen magyar terminus. Jobb híján  a történelmi regényt használhatjuk de ezzel is rengeteg nehézség van. Tulajdonképpen amit én körül akarok járni, az az hogy mitől történet valami. Ezt az író hozza létre, vagy ez már jelen van a valóságban? Vagy hogyan kapcsolódik össze az írói fantázia és a történelemben már adott, meglévő történet. Mit kreál az író és mi az ami már megvan? Létezik e már a történelemben egy eset vagy pedig az által van az, hogy mi írunk róla, olvasunk róla?

-Mennyi időt vett igénybe a fordítás?

 Fél évig tartott a lefordítása, naponta néhány oldal.

Huxley leginkább a szép új világról ismerjük. Negatív utópia.
De ez már az érett Huxley a háború utáni Huxley. 52-ben jelent meg ez a könyv először. Akkoriban elég sok ilyen esszé jellegű művet írt.
Sok az elmélkedés

- A könyv melyik része a kedvence?

Az utolsó fejezetet mindenképpen ajánlom az mindenképpen egy nagyon jó összefoglalás. Izgalmas dolgok vannak benne. Egyrészt a történet is izgalmas, meg az amit Huxley gondol róla és a történet ürügyén elmond azok is nagyon izgalmasak.