Toleranciára nevelés az angol és amerikanisztika szakos bölcsész- és tanárképzésben
- Az elmúlt években az alapképzésre bekerülő hallgatók felvételi nélkül jönnek hozzánk, és gyakran nem sok elképzelésük van arról, hogy mi is az angol szak. Az is egyértelműen látszik, hogy még a középiskolákban jó angolosnak számító diákok nyelvtudása angol szakos hallgatóként nem elégséges. Az iskolákban a kevés óraszám miatt nincs elég idő és lehetőség precíz és - legalább középhaladó szinten - választékos nyelvhasználat elsajátítására, ezért a szakmai angol nyelvhasználat nagy kihívások elé állítja a hallgatókat.
Az idők változása viszont a tanároknak jelent kihívást: Manapság az emberek sokkal inkább vizuálisan orientáltak, mint korábban. Nehezebb rávenni a hallgatókat az olvasásra még a Bölcsészkaron is. Tőlünk is függ, hogy mennyire tudunk megújulni és az is, hogy hogyan tudjuk őket motiválni.
- Milyen tapasztalat, közvetlen élmény inspirálta előadása témaválasztásában?
- Régóta foglalkoztat, hogy az egyetemi oktatásnak a tudás-átadáson kívül fontos feladata a fiatal felnőttek személyiségfejlesztése is. A leendő idegennyelvi szakemberek munkájuk során sokszor fognak szembesülni olyan konfliktusokkal, amelyeket az emberek (és nemzetek) közötti kulturális különbségek okoznak. Ezek megértéséhez, kezeléséhez nem elég a puszta tudás; attitűdöket, készségeket is el kell sajátítani, kritikusan gondolkodó, nyitott és toleráns értelmiségivé kell válni. Az idegen nyelvi képzéseknek nagy a felelőssége abban, hogy ezekre felkészítsük a hallgatókat. A különbségeket, másságot esetenként nehéz lehet megérteni, feldolgozni, elfogadni. Ezt mutatja, hogy bizony nem egyszer találkoztam elutasító, diszkriminatív véleményekkel a hallgatók körében. Örülök, hogy az elmúlt időben tanszékünkön sokat beszéltünk arról, hogy mi lehet a mi szerepünk a nyitottságra és toleranciára nevelésben. Sokan foglalkozunk ezzel az óráinkon akár a témaválasztáson, akár a feldolgozási módokon keresztül. Készítettünk egy antidiszkriminációs nyilatkozatot is, mely a honlapunkon is fent van ( http://delp.elte.hu ), sőt ennek alapján az intézet is készített egy hasonlót, mely a http://seaswiki.elte.hu/administration oldalon található. Ez jó kezdet a tudatosság fejlesztésében.
- Véleménye szerint mennyire toleránsak a jelenleg bölcsész- és tanárképzésben résztvevő hallgatók?
- Ahogy másban sem, ebben a kérdésben sem lenne szerencsés általánosítani. Az azonban biztos, hogy az elmúlt években több intoleráns, kirekesztő megnyilvánulással találkozom, mint korábban. Ez persze nemcsak a hallgatók körében figyelhető meg, hanem a társadalom egészében itthon és külföldön is. Csak szomorúnak találom, hogy a leendő értelmiségiek körében is előfordul.
- Amennyiben három érvet kéne felhoznia amellett, hogy érdemes megtekinteni az előadását, mely három érv lenne az?
1., Az előadásom címe: Toleranciára nevelés az angol és amerikanisztika szakos bölcsész- és tanárképzésben. Vitatott kérdésről szól, hiszen sokan úgy tartják, hogy az egyetemi oktatásban nincs helye a nevelésnek.
2., Egy a kollégák körében végzett kutatás eredményeit mutatom be, így képet adok arról, hogyan vélekednek minderről az Angol-Amerikai Intézet oktatói.
3., Bemutatom, hogy az Ausztrál Stúdiumok Programja milyen szerepet tölt be a toleranciára nevelésben.
- Végezetül egy személyesebb jellegű kérdés: ha ideje engedi, milyen más SEAS konferencián tartott előadást tervez megtekinteni?
