Az interkulturális kompetencia fejlesztése szakmódszertani kurzusokon
Senki sem kérdőjelezi meg a hosszú történelemre visszanyúló egyetemi nyelvoktatás színvonalát. De hogy tudjuk-e használni az egyetemen elsajátított nyelvtudást, az már egy másik kérdés – ehhez nem elég csak a nyelvet ismerni. Lázár Ildikó tart majd előadást a konferencia szerdai napján, az ő szavai következnek.
„Ezt az egész előadást arra szeretném kiélezni, hogy mennyire megváltozott, ahogyan nyelvet tanítunk. Az angol tanszék hosszú történelmének a tükre akar lenni ez a konferencia, és annak, hogy mennyire megváltozott, ahogyan nyelvet tanítunk, és mit nevezünk használható nyelvtudásnak. Interkulturális kompetenciát szerintem húsz évvel ezelőtt egyáltalán nem, tíz évvel ezelőtt pedig nem nagyon próbáltunk fejleszteni még az angol tanszékeken sem.”
„Dolgoztunk azon, hogy a nyelvi kompetencia meglegyen, hogy a lexikális és a nyelvtani kompetencia meglegyen, hogy írni, érteni tudjunk. De egyáltalán nem dolgoztunk azon régebben, hogy kellenek ezeken kívül bizonyos készségek, ismeretek és attitűdök a sikeres kommunikációhoz, olyanokkal, akik nem ugyanott és nem ugyanúgy nőttek fel, mint mi. Az angolt persze időnként native speakerekkel (anyanyelvűekkel) használjuk, de legtöbbször lingua francaként, és akikkel használjuk, teljesen más kulturális és nyelvi háttérrel rendelkeznek. És úgy érzem, hogy nem nagyon készítjük fel erre még az angol szakosokat ma sem.”
„Nincs feltétlen benne a tankönyvekben, a vizsgákban, nincs leírva, mégis szükséges ahhoz, hogy sikeresen tudjunk kommunikálni.”
„Nagyon sokféleképpen meg lehet közelíteni, hogy az angol nyelvi órákon ismereteket kell szerezni, de annyi tény anyag van, amit megtanulni nem lehet még a fontosabb célnyelvi kultúrákról sem. Viszont fejleszteni kell például a megfigyelési készséget és az interpretációs készséget. Például ha valamit látok, azt hogy interpretálom magamnak. Képes vagyok-e felfüggeszteni a gyors ítélkezésemet, amire hajlamos mindenki, és esetleg megkérdezem, utánanézek, megtanulom, hogy ami nekem ezt jelenti, az nekik is ezt jelenti-e, egy szimbólum, egy kép, viselkedés vagy egy forma.”
„Ebben egy kicsit több nyitottság kell, minden olyan idegen nyelvet beszélőnek, aki meg akarja a másikat érteni. Nem szabad rögtön azt gondolni, hogy amit látok, az rossz. Csak más. Valószínűleg oka van, hogy miért más. Miért tűnik például olyan önzőnek, magabiztosnak? Ennek valószínűleg okai vannak. Ehhez pedig kell egy olyan attitűd, amelynek fejlesztését bele lehet szőni a nyelvtanulásba, hogy ne az legyen, hogy teljesen tökéletes nyelvtudással teljesen idétlenül fogunk kommunikálni.”
„Ez a kis előadás arról fog szólni, hogy míg az utóbbi 5-10 évben eleinte csak választható volt az interkulturális kommunikáció, most azért már a legtöbb módszertani képzésben benne van. BA szinten is, és a Szakmódszertan előadásban is benne lesz.”
„Perspektívaváltás is. Látják az emberek, hogy nem elég nyelvileg korrektül, helyesen beszélni, annál több kell ahhoz, hogy boldoguljon az ember. Tulajdonképpen bármilyen interperszonális kommunikációnak jót tesz ez a perspektíva.”
